A majomemberektől a primitív emberekig, az intelligens emberekig, majd a modern emberekig, hosszú evolúciót éltünk át, hogy azok leéljük, akik most vagyunk. Az evolúció ősi jelenségnek hangzik, mintha csak az emberi ősökkel történt volna meg évmilliókkal ezelőtt. Az evolúciós genetikusok azonban azt találták, hogy az emberek még mindig egyszerű evolúción mennek keresztül a génmutáció miatt. Az egyszerű evolúció a gén mutációja, azaz a gén véletlen változása a DNS replikáció folyamatában.
A szülők átadják az utódaiknak bizonyos tulajdonságokat hordozó géneket. Ezek a génátvitelek természetes szelekcióval történhetnek. A domináns gének hordozói képesek túlélni, alkalmazkodni a környezethez és jobban szaporodni. A két lábon álló emberektől a nyitott szárnyakkal repülő sasokig minden faj alkalmazkodóképessége generációkon át a domináns gének örökségére vezethető vissza.
A neandervölgyiek 2,6 millió és 11700 évvel ezelőtt éltek. Az evolúció hosszú történetében sok közeli emberi rokon, köztük a neandervölgyiek is kihaltak, így csak élni és szaporodni értünk ebben a világban. Ez elgondolkodtatja az embereket, azért, mert szerencsések vagyunk, vagy különbözünk a közeli rokonainktól, hogy a természet minket választ?
Ehhez a tudósok elemezték az emberek, a csimpánzok és a makákók metabonómáit az izmokban, a vesékben és három különböző agyi régióban. Az eredmények azt mutatták, hogy a modern ember túlélésének oka a genom mutációja és az adenilát-lizáz stabilitásának csökkenése, ami a purin szintézis csökkenéséhez vezet. De a mutáció nem fordult elő a neandervölgyiekben, így a tudósok úgy vélik, hogy a mutáció befolyásolta az agyszövet anyagcseréjét, így elősegítve a modern emberek önálló fajsá alakulását.
Az adenilát-lizáz a DNS purinszintézisében részt vevő enzim. Ez a mutáció az aminosavak helyettesítéséhez vezet az adenilát-lázban, ami nagymértékben csökkenti az adenilát-lizáz aktivitását és stabilitását, és az emberi agy purinkoncentrációjának csökkenéséhez vezet.
Ennél is fontosabb, hogy ez a mutáció csak emberekben fordul elő, nem más főemlősökben vagy neandervölgyiekben. A mutáció egér genomba történő bevezetésével a mutáns egerek kevesebb purint termeltek, és egy ős gén bevezetése az emberi sejtekbe nyilvánvaló anyagcsere-változásokhoz vezetett, ami határozottan bebizonyította, hogy a mutáció valóban az emberi anyagcsere sajátosságának oka.
Bár nincs igazi neandervölgyi, mint a kutatási tárgy, a kutatók egerekben és sejtmodellekben ellenőrizték a hipotézist, és hatékonyan megjósolták a modern emberek anyagcsere-jellemzőit. Jelenleg ez a kutatás a Journal of eLife-ban jelent meg. Reméljük, hogy ez a kutatás a jövőben érdekesebb eredményeket hozhat az emberek számára.
